Az iskola ökoiskolai tevékenysége


2016-tól iskolánk elnyerte az ÖRÖKÖS ÖKOISKOLAI címet!



Az intézmény ökoiskolai tevékenységének bemutatása

Iskolánk pedagógiai programjába, és a helyi tantervébe is beépítettük a környezettudatos nevelés megfelelő ismeretanyagának oktatását. Helyi tantervünk része a környezeti nevelési program. Egészségnevelési munkatervünk szerint minden tanévben legalább egy alkalommal véradással egybekötött egészségnapot rendezünk. Ez alkalommal az egészséges táplálkozásról, életmódról folynak előadások.

Minden évben részt vesznek diákjaink a Mobilitász által szervezett városi autómentes napon. Tanévenként legalább 10 alkalommal – a vállalásunknak megfelelően „10 hónap 10 túra” – túraszakosztályunk bükki kirándulásokat szervez, melyen tanulóink és tanáraink is nagy számban vesznek részt.

A 2008 óta eltelt időben, minden tavasszal részt vettünk a város nagytakarításában. Lelkes tanítványaink szemétgyűjtés keretén belül megtisztították az avasi lakótelep felé vezető útszakasz melletti területet. Ez a terület sajnos minden tavaszra nagyon elszennyeződik. Mára ez a mozgalom országos méreteket öltött "TE SZEDD" néven, melyhez mi is csatlakozunk.

A közlekedés, és közlekedésgépész ágazati szakképzés szerves részét képezi a hulladékgazdálkodás, a veszélyes anyagok tárolásával és megsemmisítésével kapcsolatos előírások megismerése.

A Miskolc városi hulladékgyűjtő vállalat felkérésére mint gyűjtőpont működünk, feladatunk a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása. Évente kétszer papírgyűjtést szervezünk tanulóink körében, melynek nyertes osztálya jutalomkiránduláson vehetrészt, valamint a befolyt összeget a kimagasló eredményeket elérő tanulók jutalmazására fordítjuk.

Intézményünkben „energiacsoport” működik. A három tagú csoport felügyeli az iskola energiafogyasztását.
2003. évtől folyamatosan részt veszünk Drogprevenciós pályázatokban, melynek keretén belül tanulóink az órarend keretén belül és kívül képzett szakemberek előadásait látogatják. Különböző versenyeken mutathatják be a szerzett ismereteket. A városi drogellenes rendezvényeken diákönkormányzatunk tagjai rendszeresen részt vesznek.

A Városszépítő Egyesület diákcsoportjában iskolánk tanulói aktívan tevékenykednek, a feladatuk a belvárosban a felújítandó épületekre való figyelemfelhívás. Az egyesület tagjaival tanulóink minden évben egyszer (Halottak napja) megemlékeznek a kolera áldozatairól, az I. világháborúban elesett katonákról. Az 1878. augusztus 31-ei miskolci árvíz emlékére épült emlékhely megkoszorúzása szintén kegyelet teljes feladata diákjainknak.

Az elmúlt három év legfontosabb fejlesztései az ökoiskola területén

- Az előző pályázati ciklusban megvalósult Baross emlékparkotdiákjaink lelkes kollégákkal rendszeresen gondozzák.A sziklakertet, gyógynövénykertet minden évben új növényekkel szépítik. Biológia és testnevelés órákon pedig szemléltető oktatásban részesülnek azok a tanulók is, akik nem vették ki aktívan a részüket a munkálatokból.

- Tanulóink ÖKO táborok keretén belül ismerték meg a bükkállatvilágát, növényzetét.

- A TE SZEDD akciókkon való rendszeres, aktív részvétel.

- A Miskolc városi hulladékgyűjtő vállalat felkérésére mint gyűjtőpont működünk, feladatunk a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása.

- Intézményünkben „energiacsoport” működik. A három tagú csoport felügyeli az iskola energiafogyasztását. Mára már a diákokat ios bevontuk a munkába.

- A Városszépítő Egyesület diákcsoportjában iskolánk tanulói aktívan tevékenykednek, a feladatuk a belvárosban a felújítandó épületekre való figyelemfelhívás. Az egyesület tagjaival tanulóink minden évben egyszer (Halottak napja) megemlékeznek a kolera áldozatairól, az I. világháborúban elesett katonákról. Az 1878. augusztus 31-ei miskolci árvíz emlékére épült emlékhely megkoszorúzása szintén kegyelet teljes feladata diákjainknak.

- Az elmúlt három évben is részt vettek diákjaink a Mobilitász által szervezett városi autómentes napon. Továbbra is legalább 10 alkalommal tanévenként túraszakosztályunk bükki kirándulásokat szervez, melyen tanulóink és tanáraink is nagy számban vesznek részt.

- Az elmúlt két évben sporttábor keretén belül két tanulócsoportunk kajakozott le a Tiszán Tiszabecs - Vásárosnamény között. A túrák fő célja a sporttevékenységen túl a Tiszatáj élővilágának a megismerése, csapatépítés, valamint az élő környezetünk védelmének megismerése volt.

- Vállaltuk, hogy madárvédelmi és természetvédelmi berendezéseket készítünk. Ezt darázsitató összeállításával teljesítettük is. Diákjaink, és tanáraink is csodájára jártak, mert ilyen eszközről még senki sem hallott ezidáig.

-  Tavay ősszel a Zöld Akció civil szervezet farmlátogatásra vitte diákjainkat, ahol a bio állattartásról és a bio ételek fontosságáról ismerkedtünk. A kapcsolat keretében tavasszal az ökoiskolai napon a szervezet kiállítással és egy játékos előadással ismertette a környezetvédelem fontosságát. Iskolánk csatlakozott a Zöldök Hálózathoz, és tavasszal két tanulónk táboroztatása során elindult a diákok között a kapcsolatépítés, és más iskolák bevonása a hálózatba.

A Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola - Környezeti nevelési programja

Átdolgozva: 2013

1. Alapok. 3

1.1. Törvényi háttér 3

1.2. Helyzetkép. 3

1.3. Erőforrások. 4

2. Alapelvek, célok. 5

2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok. 5

2.2. Konkrét célok és feladatok. 7

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek. 8

3.1. Tanórai keretek. 8

Ének-zene. 10

3.2. Tanórán kívüli foglalkozások. 13

4. Taneszközök. 13

5. Az iskolai környezet 13

6. Kommunikáció. 14

7. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés. 14

8. Továbbképzések. 15


1. Alapok

1.1. Törvényi háttér

Nemzetközi előzmények: az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.

Hazai jogszabályi háttér:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében az iskolák – pedagógiai programjuk részeként – elkészítik környezeti nevelési programjukat.

A 20/2012 (VII.31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bm) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket.


1.2. Helyzetkép

1. Belső környezet: az iskola

A Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola (3532 Miskolc Rácz Á. 54-56.sz.) 1964–ben épült.

Jelenleg (2013-ban) iskolánk egy főépületből , hozzá csatlakozó tornateremből, étkeztetést szolgáló épületrészből, valamint különálló taniroda-tanposta épületből, és tanműhelyből áll.

Dolgozók jelenlegi engedélyezett létszáma: 63 pedagógus, 24 technikai dolgozó.

Engedélyezett tanulólétszám: 700 fő

Képzési irányokat a mindenkor aktuális fenntartói rendelet szabja meg.

Az iskolaépületet egy belső udvar veszi körül, amelyben a meglévő környezeti értékek – mint pl. a régi fák – megóvása, illetve ezeknek a pótlása kiemelt feladat. Az udvar mellett található sportpályák a diákok egészséges életmódra való nevelését szolgálják. Az iskola különös figyelmet fordít a virágosításra, a fásításra. Az udvart és az épületeket fák övezik, a homlokzati bejáratnál levő zöld területet virágok kerítik körbe. Pályázat segítségével sziklakertet és gyógynövénykertet, valamint Baross emlékparkot alakítottunk ki, melyet a gyerekek tanórákon gondoznak. Így ismerik meg és megtanulják becsülni a természeti értékeket.

Az intézmény vízgazdálkodása nem víztakarékos, a vízhálózat elavult sok helyen cserére szorul, a lefolyó hálózatot több helyen dugulás jellemzi.

Az energiagazdálkodás korszerűsítése egy pár teremben, valamint a tanműhelyben megvalósult, de az iskola nagy területén még elavultak a világítótestek és a nyílászárók, melyek balesetveszélyesek.

A teljes fűtési rendszer felújításra szorul. Az iskolaépület és a tanműhely egyaránt lapos tető szerkezetű, így sem a hőszigetelése sem a vízszigetelése nem felel meg a követelményeknek. Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés részben működik, így be tudnunk kapcsolódni a városban működő szelektív hulladékgyűjtésbe. Az iskolai büfé “zöldítése” is cél, mivel nagyon sok az egészségtelenül táplálkozó gyermek.


2. Az iskola közvetlen környezete

Az iskola Miskolcon a Győri-kapuban található, családi házas és bérházi környezetben.  A környezet meghatározta az épület kialakítását, ma is meghatározza az iskola miliőjét, lehetőségeit.


3. Külső környezet: a település és a régió

Miskolc város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a települési hulladékot a városban szelektíven is gyűjtik. A városhoz tartozik a Bükki Természetvédelmi Terület, ahova a diákokkal terepgyakorlatra, illetve kirándulni tudunk menni.


1.3. Erőforrások

1. Személyi erőforrások

Belső

  • Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.
  • A technikai dolgozók napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal megvalósítani. Munkájukban igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben.
  • A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire a mi iskolánkban is tudunk számítani.
  • A belső erőforrás fontos tényezőjét képezik iskolánk tanulói.

Külső

  • A fenntartóval, a helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás megfelelő. A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés.
  • A civil szervezetekkel megtörtént a kapcsolatfelvétel (Városszépítő Egyesület, Öko-kör, Vadaspark).
  • Van kapcsolatunk a Bükki Nemzeti Parkkal.
  • A szülőkkel való kapcsolattartás terén az elmúlt időszakban jelentős előrelépést tudtunk megvalósítani. A szülői munkaközösség tagjai a tanulókkal tanárokkal együtt rendszeresen részt vesznek iskolánk, és környezete szépítésében.

2. Anyagi erőforrások

  • A fenntartó támogatása szükséges az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához.
  • Pályázatok segítségével nyári táborozást, terepgyakorlatokat, kirándulásokat stb. próbálunk megvalósítani.
  • A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.
  • A helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni.

2. Alapelvek, célok

2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Iskolánk környezeti nevelés hitvallása:

  • A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a középiskolai képzés és a szakképzés minden területe tekintse feladatának.
  • Az intézmény helyi adottságait (Bükk hegység) kihasználva, ennek a gyönyörű természeti értéknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe.
  • Az iskolánkban a tantárgyakba beépülő környezetvédelmi képzés segítse a környezettudatos szemlélet kialakítását az új értékek elfogadtatását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.
  • Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül.

A környezeti nevelés

  • az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,
  • természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,
  • a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,
  • a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által
  • s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet.

Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

Célok a 14-20 éves korosztály esetében

  • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével
  • rendszerszemléletre való nevelés,
  • a holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága
  • tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
  • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása
  • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
  • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata
  • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése
  • globális összefüggések megértése
  • a fogyasztás helyébe életminőség helyezése
  • a létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

Helyi célok, értékek

  • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.
  • A helyi értékek és problémák feltérképezése.
  • A helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.).
  • A lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai).
  • A hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken.
  • Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken.
  • Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása.
  • A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel.

A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében

Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását.

A kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelennek, és lehetővé teszik, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat.

A nem környezetvédelmi jellegű szakmák esetében a szakma művelőjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. Ehhez segítségül alkalmazhatók összefoglaló, áttekintő jellegű környezeti modulok, amelyek a hagyományos tanóráktól is eltérhetnek (pl. projekt módszer).

A környezetvédelmi jellegű szakmák esetén a szakmai és vizsgakövetelményeket modulrendszerű oktatásban kell végezni.

Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak.


2.2. Konkrét célok és feladatok

Célok

  • A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. (Lsd. alább, a Tanulásszervezési és tartalmi keretek c. fejezetben!)
  • Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.
  • A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén.
  • A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása.

Konkrét feladatok

  • A város, illetve annak környezetének megismerése.
  • A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása.
  • Az iskolához közel eső Bükk hegység felfedezése, védelme, gondozása.
  • A szelektív hulladékgyűjtés beindításának szorgalmazása.
  • Az iskolai terület ápolása, fásítási lehetőségek kihasználása.
  • Az iskolai büfé átalakítása “öko-büfévé”.
  • A környezetvédelmi vetélkedőkön az iskola tanulói közül minél többen vegyenek részt, vonzóvá váljon a 9-10.-es és a szakképzésben résztvevő diákok számára is.
  • Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a mozgáskultúrájuk fejlesztésébe.
  • Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia megvalósítása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése.
  • A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is.
  • Környezetvédelmi (Baross) vetélkedők tartása.
  • A Zöld szervezetekkel és a Városvédőkkel való intenzív kapcsolattartás.
  • A szakképzésben kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét.
  • A szakképzésben a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni.

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

3.1. Tanórai keretek

A) A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI

Magyar nyelv és irodalom

A tanulók

  • törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt
  • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;
  • törekedjenek az anyanyelv védelmére;
  • sajátítsák el a média elemzésének technikáit;
  • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;
  •  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;
  •  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket,
  •  tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;
  •  fejlesszük esztétikai, erkölcsi érzékenységüket.

Történelem és Polgári ismeretek

A tanulók

  • ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;
  • a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról;
  • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;
  • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;
  •  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.;
  • a polgári készségek fejlesztése során hangsúlyozottan kapjon szerepet a környezettudatos magatartás kialakítása.

Idegen nyelv

A tanulók

  • váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit
  • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;
  • ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;
  • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;
  • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképességük és fedezzék fel ennek lehetőségét.

Matematika

A tanulókban

  • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen,
  •  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;
  • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;
  •  logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön;
  •  legyenek képesek reális becslésekre;
  • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodásuk;

Biológia

A tanulók

  • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat
  • ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit
  •  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;
  • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;
  • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;
  • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;
  • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
  • alakuljon ki ökológiai szemléletmód

Kémia

A tanulók

  • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel
  • ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását,
  • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;
  • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Földrajz

A tanulók

  • értsék meg: a globális, regionális és helyi környezeti problémák súlyosbodása az emberiség jövőjét fenyegető legnagyobb veszély,
  • ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak,
  • külföldi és hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív következményeit,
  • a természet szépségeinek megismerésére alapozva kialakuljon a helyes környezetet védőmagatartás és életvitel.

Fizika

A tanulók

  • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
  • ismerjék meg az él ő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

  • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

  • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek
  • képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;
  • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak

felhasználni;

  • ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá

váljanak.

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók

  • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira
  • kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötődő helyi, népi építészeti emlékeket
  •  ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
  • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;
  •  ismerjék a természetes alapanyagok használatát;
  • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;

Ének-zene

A tanulók

  • ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
  • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;
  • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
  • vegyék észre a zene közösségerősít ő , közösségteremtő szerepét;
  • tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;
  • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Informatika

A tanulók

  • tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre
  • futtassanak környezeti elemek változását figyelembevevő szimulációkat
  • ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (9-10. évfolyam)

A tanulók

  • ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni
  • ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni
  • tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére
  • ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását. Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam)

A tanulók

  • legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük
  • sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek
  • tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)
  • ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát
  • sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat
  • látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban
  • tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel

A tanulókban

  • alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem
  • alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során

B) NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!)

A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:

  • a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”
  • a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által
  • a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése
  • értelem és érzelem egysége
  • módszerek sokfélesége

Komplex tanulási lehetőségek a szakközépiskolákban:

1. Modul rendszerű oktatás

  • Szakmai gyakorlat
  • Tanulmányi kirándulás
  • Múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra)

2. Játékok

  • Érzékelést fejlesztő
  • Szituációs
  • Stimulációs
  • Drámajáték

3. “Akciók”

  • vetélkedők
  • pályázatok
  • újságkészítés
  • kiállítás rendezése
  • filmkészítés
  • interjú
  • kérdőív
  • iskolarádió működtetése
  • faültetés
  • kutatómunka
  • “nemzetközi akciók”

4. “Látogatás”

  • múzeum
  • állatkert
  • botanikus kert
  • szeméttelep
  • hulladékégető
  • szennyvíztisztító
  • nemzeti park
  • tanya
  • gyárak

5. Versenyek

6. Iskolazöldítés

7. BÖK-nap


3.2. Tanórán kívüli foglalkozások

Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba.

A fentieken kívül pl.:

  • Szakkör
  • Várostakarítási akció nap
  • Tábor stb…

4. Taneszközök

Az alábbiakban csak a specifikusan a környezeti neveléshez használt eszközöket soroljuk fel.

  • Szelektív hulladéktárolók
  • Mikroszkópok
  • Vízminőségi, talajminőségi, levegőminőségi vizsgálatokhoz gyorstesztek, vegyszerek
  • Merítőháló
  • Gumicsizma
  • Zajszintmérő
  • Meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök
  • Gázelemző

5. Az iskolai környezet

Az épület

  • A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak.
  • Az épület energiagazdálkodása, korszerűsítése az elkövetkezendő éveken belül kerüljön megvalósításra. Sürgős felújításra van szükség az épület homlokzatán és ablakain.
  • Az udvar otthonosabbá tételéhez szükség lenne padokra, ahová a diákok le tudnak ülni, amikor szünetekben az udvarra vonulnak.
  • Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához az udvaron egy papír-,  egy műanyag- és egy szerves- tároló konténerre, valamint a büfénél egy papír- és  egy műanyag- tároló konténerre.
  • A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat
  • A stúdióban üzemelő iskola rádióban minden félévben egy “zöld” nap kerüljön bevezetésre, amikor hagyományőrzés történne, népzene, cigányzene stb. szólna.
  • A tornaterem délutáni kihasználtságát elősegíteni lehet játékos sportvetélkedők, népi játékok megismerésével, vagy az iskola mindennapi életéhez hozzátartozó edzések által.
  • Tornatermünk felújításra, bővítésre szorul.

Az iskolai életvitel

  • Az iskolakert, -park ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat bevonjuk a mindennapi kertészkedésbe.
  • Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a colás, chipses arculatot egy kicsit “biová” varázsolni.
  • A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek, legyen lehetőség

múzeum-látogatásra, vagy idős mesterek meglátogatására.

  • A diákönkormányzat  “zöld szemmel” tevékenykedjen vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb.
  • A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetőkkel közreműködve kidolgozzuk a konkrét feladatokat.

6. Kommunikáció

1. Iskolán belüli

  • A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, a BÖK zöld tagozatán, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról.
  • Létrehozzunk egy környezeti nevelési bizottságot, amely a programok beindításáért illetve megvalósulásáéért felelős és segíti a tantestület munkáját.

2. Iskolán kívüli

  • Az iskolában történő eseményekről, az elért eredményekről a települést és más intézményeket a diáknap, Baross nap keretében tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle zöld kiadványok, mint pl. Ökotáj, a Természetbúvár és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást.

7. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés

A köznevelés minőségfejlesztését az iskolai program hívatott segíteni.

A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme.

Az értékelés célja:

  • A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek
  • A program hatékonyságának meghatározása
  • A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése
  • Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk
  • A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat illetve tanulási tevékenységeket
  • A program költséghatékonyságának meghatározása
  • A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása
  • A közvélemény a tanulók tevékenységének eredményeképp bekövetkezett változásának meghatározása
  • Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában
  • A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlődés egyik alapgondolatát az élethosszig tartó tanulást tartsák szem előtt, vegyenek részt pedagógus továbbképzéseken

Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek:

  • Kérdőív
  • Szociometriai vizsgálat
  • Különböző megfigyelések
  • Egyéni vagy csoportos beszélgetések
  • Diákönkormányzat egyedi értékelése

Az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat.

Értékelő jelentés készítése:

  • Jelentés célja
  • Összegzés
  • A program indoklása
  • Célok
  • Tevékenységek
  • Értékelés eredménye
  • Következtetések
  • Javaslatok

8. Továbbképzések

A tantestület tagjainak felkészítése a környezeti nevelésre folyamatos. Megértik a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések, iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli. A környezetvédelem területén dolgozó kollegák szakmaiságukkal segítik az iskolában dolgozók munkáját.